5.fejezet

Hinata

Amíg a naplementét csodáltam éreztem,hogy  szőkeségem nem a naplementét, hanem az én arcomat fürkészi.Odafordultam hozzá és azonnal elkapta tekintetemet.Elmélyültem tengerkék szemeiben.Olyan volt mintha egészen a lelkéig ellátnék.Percekig bámultuk így egymást,de aztán éreztem, hogy egyre jobban elpirulok és gyors elfordultam.Ezután a romantikus csend átment kínosba.
-Már majdnem teljesen besötétedett-mondtam,megtörve hallgatásunk-Haza kéne mennünk.
-Ja.Elkísérhetlek,ha szeretnéd.
-Hát…Ha nincs más dolgod.
-Nincs.
Némán ballagtunk a házunk felé.Én egy szál rövid ujjúban voltam és elkezdtem fázni.Szerintem lovagom észrevette ezt és odaadta a pulcsiját, ami jó meleg volt.Egészen a kapunkig kísért.
-Hát, akkor szia.-és már indult is.Annyira elvan, hogy még a pulcsiját is elfelejti.Az én kis bohókás szerelmem.
-A pulcsidat itt hagytad.
-Majd legközelebb visszaadod.-Ezek szerint lesz legközelebb!
-Jó.Akkor szia!-Kedvesem még visszafordult és intett nekem egyet, aztán befordult a másik utcába és eltűnt a szemem elől.Bementem a házba.
-Szia,Apu.
-Szia Hinata.Mért maradtál ki ilyen sokáig?
-Miért hány óra?-Kérdeztem miközben odamentem a hűtőhöz,hogy összedobjak valami enni valót.
-Fél hét.
-Tényleg?-Nem gondoltam volna.
-Nos?
-Mi, nos?
-Mért maradtál ki?
-Ó,csak találkoztam egy osztály társammal és elbeszélgettünk,hogy mi történt itthon míg nem voltam.
-Értem.És melyikkel?
-Naruto-val.
-Jót beszélgettetek?
-Aham.
Megvacsoráztunk.Mondtam apunak,hogy holnap elmegyek megvenni a tankönyveimet.Letusoltam,lefeküdtem,magamhoz öleltem Naruto pulcsiját és titkon reméltem,hogy szerelmem is holnap szerzi be iskolai felszerelését.

Naruto

Miközben hazafelé ballagtam, elgondolkoztam a mai napon.Hinata csodálatos!Hogy-hogy eddig észre se vettem?Biztos azért mert Sakura túlságosan lekötött.Mondjuk Hinata se tett valami sokat az ügyért.Szinte mindig elbújt előlem.Szerintem se eddig nem volt,se most nem lett  szerelmes belém.Meg tudom érteni,hisz nálam sokkal jobbat érdemelne, mégis önző énem azt súgta, hogy muszáj vele lennem.Míg így gondolkoztam haza értem.Felmentem,letusoltam de nem volt étvágyam úgyhogy nem vacsoráztam meg(ilyen még nem volt a világ történelemben).Kijöttem a fürdőszobából és elhatároztam,hogy szervezek holnap egy „dupla randi” féleséget.Beállítottam a vekker hétre(hogy legyen még egy fél órám lustálkodni) és eltettem magamat holnapra…
Reggel hétkor a vekker csörgése ébresztett (mivel én hülye este beállítottam).Szundiztam még egy negyed órát, aztán elkezdtem készülődni.Fél hétre pont kész lettem.Az ünnepélyes alkalom tiszteletére megfésülködtem.Egy kicsit elgondolkoztam azon, hogy az én tündérem miket ki nem hoz belőlem.Na, mindegy.Beütöttem Sasuke számát a mobilomba és hívtam.Az ötödik csöngés után fel is vette.
-Mi a bajod, hogy ilyen korán hívsz?-mondta nagy ásítások közepette.
-Dönthetsz…
-Mi a…
-Vagy te jössz ide készen öt percen belül vagy én megyek hozzád.
-Nincs harmadik lehető….
-Nincs!De ajánlom,hogy gyorsan válaszolj mert megy az idő.
-Jól van akkor te gyere ide.
-Már ott is vagyok!-Gyorsan felkaptam a sportcipőm és a dzsekim, majd kirohantam a lakásomból.Három percbe se telt és már ott is voltam.Csöngettem vagy 6-szor mire kinyitotta az ajtót.
-Gyere be és nyögd ki mi volt olyan sürgős korán reggel!-De morcos valaki.
-Támadt egy fenomenális ötletem.
-Na ne mond és mi az?
-Ennyire álmos vagy?
-Ja eléggé,de most kivele mi az a nagy ötlet?
-Hát…Egy „dupla randi" féleségre gondoltam.
-Na ne…
-Na de…A tankönyveidet beszerezted már?
-Nem.De ez most hogy jön ide?
-Hát gondoltam elmehetnénk értük közben.Szerintem Hinata és Sakura sem szerezte be őket.
-Vá-várj! Azt mondtad Hinata?
-Ja.
-Te beleestél Hinatába?
-Nem.
-Akkor?
-Én nem beleestem.Én szeretem őt.
-O-oké...Naruto olyan furcsának tűnsz te most nekem.
-Hát, barátom, a szerelem mindenkit megváltoztat.Még engem is.
-Ez ijesztő.
-Hahaha.Na kapkodd magad.Még fel kell hívnunk a lányokat, és el kell mennünk értük.
-Oké.De melyikünk hívja fel Sakura-t?
-Hát te akarod,hogy a csajod legyen…
-Ja,csak egy bunkónak tart, és ha én hívom biztos nem jön el…
-Oké akkor majd hívom én,de mostmár tényleg siess, mert hármonegyed nyolc van.-Betárcsáztam a számot és már hívtam is Hinatát.Már a második csöngésre felvette.
-Halló.-Olyan jó volt hallani angyalom hangját még így, telefonon keresztül is.
-Szia Hinata!Itt Naruto.
-Helló!Mit szeretnél?
-Sasuke Sakura és én elmegyünk a tankönyveinkért.Eljössz velünk?
-Ahhan.Hova menjek?
-Sehova csak készülj el 8-ra, mi elmegyünk hozzád.Oké?
-Jó.
-Akkor szia!
-Szia Naruto!
-Ez meg van.
-Akkor most jön Sakura.Ugye?
-Ja.-És már be is ütöttem a számot.Sakura csak nagy nehezen vette fel mivel őt nem a sajátomról hanem Sasuke telefonjáról hívtam.
-Igen-Jujj de ellenszenves ez a hangnem.
-Szia Sakura!
-Naruto?Te vagy az?-Jé milyen vidám lett valaki.
-Ja.Figyelj.Hinata,Sasuke és én elmegyünk a tankönyveinkért.Eljössz?
-Ott lesz Sasuke is?-Nagyon fintoroghat a vonal túlsó végén.
-Igen.Meg a legjobb barátnőd, Hinata és én.Mi a válaszod?
-Na jó.Hol találkozunk?
-Sehol. Maradj ott, készülj el 8-ra és elmegyünk érted.
-Oks.Akkor majd jöttök.Szia.
-Szia.-Azzal letettem a telefont.-Sasuke te aztán jól elástad magad ennek a lánynak a szemében.
-Tudom.De mindent megteszek, hogy visszanyerjem a bizalmát.
-Kész vagy?
-Igen.
-Jó, mert már ötven van. Akkor indulhatunk is.
-Menjünk.
Elöször Hinatáékhoz mentünk, mert ők voltak közelebb.Becsöngettünk. Nagy örömre Hinata nyitotta ki az ajtót.
-He-helló!-Dadogtam ámulatomban.Egy testhezálló pántos fölső volt rajta aminek a színe remekül illett a szeméhez, mellé egy háromnegydes hosszóságú farmert vett fel.
-Sziasztok!-köszönt, majd benézett a hátunk mögé.-Sakura?
-Most megyünk hozzá.-Mondta Sasuke.
-Jó.
-Akkor induljunk is.-javasoltam.
-Naruto!-szólt Hinata.
-Igen?
-Itt a pulcsid.
-Ó, köszi.-Amikor Sasuke ezt meghallotta óriási Hahotázásba tört ki.Ő meg az a mocskos fantáziája.Na mindegy.A lényeg, hogy az én angyalom itt van mellettem.
-Hölgyem.-mondtam és odanyújtottam neki kezem, úgy hogy belém tudjon karolni.Kedvesem nagyon értetlenül nézett rám, de én válasznak csak kajánul elvigyorodtam .Tündérem erre elpirult, ám éreztem, hogy felbátorodott .Ekkor az én érzéketlen haverom beleszólt néma beszélgetésünkbe.
-Haladunk is vagy csak bámultok egymásra?- mondta.Ezen szavak hatására  szépségem lesütötte szemét és elindult  Sakura-ék háza felé.Én csak egy szúrós pillantással jutalmaztam féleszű  barátom akcióját.Egész úton szerelmem sietett elöl Sasuke-vel pedig, követtük.Amikor Sakura-hoz  értünk odasúgtam haveromnak:
-Figyelj! Amikor kijön te állsz majd elöl.Aztán elindulunk én és Hinata előre megyünk, te meg  követsz minket Sakura-val.
-Értem.
Míg mi diskuráltunk, Hinata már csöngetett, így mire befejeztük  Sakura épp, nyitotta a kaput.Gyorsan hátra húztam kedvesem(persze gyengéden nehogy fájjon neki) erre Ő csak zavarodottan nézett,de aztán rápillantott legjobb barátainkra és leesett neki a tantusz.Az a csibészes kis vigyor, ami szétterült  arcán,igazán elbűvölt.Ilyet még soha nem mutatott.
Legalábbis  a jelenlétemben biztos,hogy nem. 

Sasuke 

Amikor egyetlenemajtót nyitott éreztem,hogy hátam mögött néma beszélgetés zajlik.Őszinte legyek egy kicsit zavart,de figyelmem nagy részét azok a gyönyörű zöld szemek kötötték le. Kedvesem egy testhez álló cseresznye színű ruhát vett fel,ami remekül mutatott rajta.(Mintha nem nézne ki rajta minden jól).Pár percig így álltunk, majd  haverom (hogy visszaadja a kölcsönt) kegyetlenül közbe szólt.
-Haladunk is vagy csak bámultok egymásra?-Mikor ezt kimondta meg tudtam volna fojtani!Erre azonban nem volt időm, mert  „akciónk” elindult.

Naruto

Miután Sasuke megkapta tőlem a magáét, kézen fogtam kedvesemet (mire pír öntötte el porcelán arcát) és elindultunk a könyvesbolt felé.

Sakura

Mikor elindultunk fájó szívvel láttam, hogy az a fiú, akibe mindennél jobban beleszerettem kézen fogva sétál legjobb baráznőmmel. Már másodszorra törték össze szívemet, és aki először művelte ezt velem ott sétált mellettem.Mit kéne tennem?